Nemzeti Tervvagyon

Mi is az a nemzeti tervvagyon?

A nemzeti tervvagyon körébe tartozó építészeti-műszaki dokumentációk vonatkozásában a szerzői vagyoni jogok tekintetében az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) jár el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben e terveket szeretné valaki felhasználni, a felhasználásra az ÉKM adhat engedélyt.

Nemzeti tervvagyon: Az építészeti alkotásoknak az állam és az önkormányzat tulajdonába tartozó építészeti-műszaki dokumentációi – a honvédelmi, katonai, valamint nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű építményeket érintő építészeti-műszaki dokumentációk kivételével –, valamint az azok vonatkozásában az államot és az önkormányzatot a mindenkori szerzői jogi szabályozás alapján megillető szerzői vagyoni, illetve felhasználási jogok összessége, ideértve az állami, önkormányzati tulajdonú szervezetek általi megrendelésre készült épületek azon építészeti-műszaki dokumentációit is, amelyen a megrendelő a szerzői vagyoni jogokat vagy a felhasználási jogokat megszerezte.

Felhasználási engedély

Amennyiben a nemzeti tervvagyon körébe tartozó épület vonatkozásában beruházás, bővítés, átépítés válik szükségessé, az áttervezésért (átdolgozásért) a szerzői vagyoni jogosulttól, vagyis az ÉKM-től kell felhasználási engedélyt kérni. A kérelmeket a Dokumentációs Központnak kell benyújtani.

Ha nem történik átalakítás, hanem az épület helyreállítása az eredeti tervek szerint valósul meg, akkor a terv használata ingyenes, csak annak digitalizálásáért, másolatáért kell díjat fizetni. Helyreállítás alatt az újjáépítés, valamint az a felújítás értendő, amely azt célozza, hogy az épület rendeltetésszerű, biztonságos használatra alkalmassá váljon, az eredeti építészeti kialakítás megtartásával.

A nemzeti tervvagyon kezelésével kapcsolatos szabályokat a Dokumentációs Központ Üzemeltetési és Adatkezelési Szabályzata tartalmazza.

Fogalmak*:

Felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának megtartása érdekében végzett az építmény térfogatát nem növelő építési tevékenység.

Helyreállítás: újjáépítés, építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétele érdekében végzett felújítási tevékenység az építmény, építményrész eredeti építészeti kialakításának lehetséges megtartása mellett

Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, megváltoztatása érdekében végzett, az építmény belső térfogatát nem növelő építési tevékenység.

Bővítés: olyan építési tevékenység, amely az építmény térfogatát növeli.

A nemzeti tervvagyon kezelésével, felhasználásával kapcsolatos kérdéseit, illetve a felhasználásra vonatkozó igénybejelentő űrlapot a nemzetitervvagyon@ekm.gov.hu e-mail címre küldheti el.

*OTÉK {253/1997. (XII.20.) Kr.} szerinti fogalommagyarázatok

Gy.I.K.

Mit takar a nemzeti tervvagyon fogalma: az építményeket vagy az azokat az építészeti-műszaki terveket, amelyek alapján az építmény létrejött? 
Nemzeti Tervvagyon alatt az építészeti alkotások állami és önkormányzati tulajdonban lévő tervállományát és az azok nyomán felépült építészeti alkotásokat, valamint az ezek vonatkozásában – a mindenkori szerzői jogi szabályozás szerint megszerzett – az államot és az önkormányzatot megillető felhasználási vagy szerzői vagyoni jogok összességét értjük, ideértve az állami, önkormányzati megrendelésre készült épületek azon terveit is, amelyek vonatkozásában a megrendelő a szerzői vagyoni vagy felhasználási jogokat megszerezte.

Jogutóddal megszűnt állami építőipari vállalat esetében ki a szerzői vagyoni jogosult, aki a felhasználási engedélyt kiadhatja? 
A 2023. évi C a magyar építészetről szóló törvény 192. paragrafusa szerint a jogutódlással megszűnt állami vagy tanácsi tulajdonú építőipari vállalatokban létrehozott építészeti-műszaki dokumentációkhoz és az azok alapján megvalósított épületekhez fűződő szerzői jog részét képező felhasználási jog vagy vagyoni jog a nemzeti vagyon részeként az államot illeti meg, kivéve, ha egyértelműen igazolható, hogy az állam a jogutódnak azt kifejezetten átadta.

Jogutód nélkül megszűnt állami építőipari vállalat esetében ki a szerzői vagyoni jogosult, aki a felhasználási engedélyt kiadhatja? 
A 2023. évi C a magyar építészetről szóló törvény 191. paragrafusa úgy rendelkezik, hogy a jogutód nélkül megszűnt állami vagy tanácsi, önkormányzati tulajdonú tervezővállalatok keretében létrehozott építészeti-műszaki dokumentációhoz fűződő szerzői felhasználási vagy vagyoni jogok jogosultja az azokat valamely egykori állami építőipari vállalatnál fennállt munkaviszonya keretében megtervező szerzőt, illetve a szerző örököseit illetik. A felhasználási jog kiadására a szerző és az örökösök jogosultak, így minden ilyen esetben felkutatásuk szükséges. Amennyiben a jogosultak utáni kutatás eredménytelen, a jogok a nemzeti vagyon részeként az államot illetik meg. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kezdeményezhető a kérdéses építészeti alkotások árva művé nyilvánítása. Az árva művekről: https://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/szerzoi-jogi-vedelem/arva-muvek. 

Abban az esetben is az Építési és Közlekedési Minisztérium jogosult a felhasználási engedély kiadására, ha az igényelt épület építészeti-műszaki tervei nem állnak az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ gondozásában? 
Amennyiben egy-egy építészeti alkotásról és annak építészeti-műszaki dokumentációjáról bebizonyosodik, hogy azok a nemzeti tervvagyon részét képezik, azok fizikai lelőhelyétől függetlenül az Építési és Közlekedési Minisztérium jogosult a felhasználási engedélyt kiadni. A felhasználási engedély megszerzése, minthogy az építészeti alkotások kívül esnek a szabad felhasználás fogalmán, vélelmezhetően minden esetben építészeti beruházást vonnak maguk után, amelyekhez az abban érdekelt résztvevőknek – úgy mint a megbízónak és a megbízó által bevont megbízott építésztervezőnek – szüksége lehet a tervekről készült hiteles másolat fizikai birtoklására. Amennyiben a vonatkozó építészeti-műszaki dokumentáció nem képezi részét a Dokumentációs Központ gyűjteményének, hanem az más közgyűjtemény birtokában van, az érintett archívummal, levéltárral, könyvtárral vagy múzeummal együttműködve bocsájtjuk ki a felhasználási engedélyt.  

Minden esetben szükséges felhasználási engedélyt kérni, ha a beruházás olyan építészeti alkotást érint, amely a nemzeti tervvagyonba tartozik? 
Minden esetben szükséges felhasználási engedélyt kérni az annak kiadására jogosult Építési és Közlekedési Minisztériumtól, amikor bebizonyosodik, hogy azt egykori állami építőipari vállalat jegyzi. 

Mely beruházások nem engedélykötelesek? 
Nemzeti tervvagyonba tartozó épület teljes bontása nem felhasználási engedélyhez kötött tevékenység.

Minden esetben szükséges felhasználási díjat fizetni? 
Ha a nemzeti tervvagyonba tartozó építészeti alkotáson nem történik átalakítás, hanem az épület helyreállítása az eredeti tervek szerint valósul meg, akkor a terv használata ingyenes, csak annak digitalizálásáért, másolatáért kell az Építészeti Dokumentációs és Információs Központ Üzemeltetési Szabályzatában (link) meghatározott díjat fizetni. Helyreállítás alatt az újjáépítés, valamint az a felújítás értendő, amely azt célozza, hogy az épület rendeltetésszerű, biztonságos használatra alkalmassá váljon, az eredeti építészeti kialakítás megtartásával.

A helyreállítás során milyen mértékű és minőségű eltérés engedhető meg jogszerűen az építészeti alkotás eredeti és egyedi, annak építészeti-műszaki dokumentációjában rögzített jellegéhez képest? 
A helyreállításhoz és felújításhoz, illetve energetikai korszerűsítéshez szükséges felhasználási engedély megszerzésére való igény bejelentésekor minden esetben egyedi vizsgálat tárgyát képezi, hogy a beruházás miben és mennyire tér el az érintett épület eredeti és egyedi kialakításától. Amennyiben az Építési és Közlekedési Minisztérium alatt működő Dokumentációs Központ szakképzett kollégái úgy ítélik meg, hogy a beruházás bizonyos elemei, például a nyílászárók nem eredeti méretüknek megfelelő cseréje vagy a külső burkolás nem eredeti díszítőelemeket megtartó megváltoztatása befolyásolják az épület eredeti és egyedi jellegét, javaslatot tehetnek annak áttervezéssé és átépítéssé való átminősítésére.

Hogyan tájékozódhatok a felhasználási díj mértékéről? 
A nemzeti tervvagyon kezelésével, így az ahhoz kapcsolódó díjszabással kapcsolatos szabályokat a Dokumentációs Központ Üzemeltetési Szabályzata, a DÜSz tartalmazza (link), amelynek 2. melléklete (link) foglalja táblázatba a nemzeti tervvagyonra vonatkozó felhasználási engedélyek díjait. Az alapjogdíj kiadása minden esetben 10 évre történik. Az erre az időszakra egyszeri, egy összegben fizetendő felhasználási díjak számítása az érintett építészeti alkotás négyzetméterben megadandó bruttó szintterülete (azaz az egyes szintek teljes szintterületeinek együttes összege) és az érintett építészeti alkotás eredeti funkciója szerint történik. A felhasználási engedély megszerzése iránti folyamat elindításakor a Dokumentációs Központ dolgozói minden esetben tájékoztatják az Ügyfeleket a felhasználási díj várható mértékéről.

Minden esetben a DÜSz. 2. mellékletében látható táblázat szerinti felhasználási díjat kell fizetni? 
A felhasználási díj megfizetése alól teljes mértékben mentesülnek az olyan állami beruházásokkal érintett építmények és építészeti-műszaki dokumentációik, amelyeket a Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény szerint kiemelt beruházássá nyilvánított. 
A felhasználási díj alól teljes mértékben mentesül a Nemzeti Mintaterv Katalógus állományából történő mintaterv-igénylés.
A felhasználási díj megfizetése alól részlegesen mentesülhetnek az olyan beruházások, amelyek számára az Építési és Közlekedési Minisztérium területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkára az igénylő által leadott méltányossági kérelem elbírálása után a felhasználási díj összegének mérséklését annak legfeljebb 50%-áig jóváhagyta. Méltányossági kérelemmel olyan, nem kiemelt jelentőségű beruházás élhet, amelyben az áttervezni-átalakítani, bővíteni kívánt épület megvalósulása után közcélt fog szolgálni; amelyben a kérelmező hitelt érdemlően bizonyítja, hogy számára a felhasználási díj megfizetése erejéhez és a beruházás költségéhez viszonyítva túlzott anyagi megterhelést okozna; illetve amelyben jól azonosítható és jól elkülöníthető módon megjelölhető, hogy a díjköteles beruházás az épületnek az épület egészéhez mérten aránytalanul kis részét érinti – vagy ha az építési tevékenységnek csak egy része felhasználásiengedély-köteles. 

Mi a felhasználási engedély megszerzésének menete? 
A nemzeti tervvagyonba tartozó építészeti alkotásokra és azok építészeti-műszaki terveire vonatkozó felhasználás engedélyezése szolgáltatási igény benyújtásával kezdeményezhető. Az erre vonatkozó formanyomtatványokat (DÜSz. 3. vagy 4. melléklet) a Dokumentációs Központ az e-epites.hu és a dokkozpont.hu honlapon közzéteszi. Az igénybejelentő adatlapok elektronikusan kitöltendők és benyújtandók. 
A beérkező szolgáltatási igényt a Dokumentációs Központ megvizsgálja: az érintett építészeti alkotás szerzői jogvédelem és nemzeti tervvagyon alá tartozik-e. Amennyiben a fenti kérdések bármelyikére ’nem’ a válasz, az Építési és Közlekedési Minisztérium nem tud felhasználási engedélyt adni, erről elektronikusan tájékoztatja a kérelmezőt. Ha a fenti kérdések mindegyikére ’igen’ a válasz, a Dokumentációs Központ megszövegezi az építészeti alkotásra vonatkozó adatok szerinti felhasználási szerződés tervezetét, amelyet adatellenőrzés-és egyeztetés, illetve jóváhagyás céljából elektronikan eljuttat a kérvényezőhöz. A kérvényező hozzájárulása után az ÉKM véglegesíti a szerződést, és az egységes díjszabású felhasználási díjtáblázat (2. melléklet) szerint megállapított díjról elektronikusan továbbított díjbekérőt küld a felhasználónak. A felhasználási díjat a kérelmezőnek határidőn belül (10 nap) szükséges megfizetnie az erre a célra rendszeresített, Magyar Államkincstárnál vezetett bankszámlaszámra. A díj beérkezése után az ÉKM a felhasználási díjról előlegszámlát bocsát ki, illetve postai úton, papíralapon kiküldi a kérelmezőnek az általa aláírt szerződés négy nyomtatott példányát, amelyek közül két, a kérelmező által is aláírt példány postai úton történő, papíralapú visszaküldésére kéri a kérelmezőt.

A szerződő felek – a megbízó vagy a megbízott építész-tervező legyen a felhasználási szerződést az Építészeti és Közlekedési Minisztérium partnereként aláíró szerződő fél? 
A Dokumentációs Központ Üzemkezelési Szabályzatának nemzeti tervvagyonnal és nemzeti tervvagyon kezelésével foglalkozó 3.7. alfejezetének a felhasználási engedély hatályát tárgyaló i) pontjának ic) alpontja úgy rendelkezik: „nem átruházható azzal, hogy az adott beruházáshoz kapcsolódó tervezési tevékenységben részt vevő jogi és magánszemélyek részére átadható”. Eszerint a megbízó a beruházáshoz kapcsolódó tervezési tevékenységben részt vevő jogi/magánszemélynek átadhatja áttervezésre, azonban az átdolgozással megbízott építész, mint tervező a tervek áttervezése és az áttervezett tervek alapján megvalósuló átépítés után azokat nem használhatja fel más, nem a felhasználási engedély tárgyához kötődő beruházásban, projektben.

Mire terjed ki a felhasználási engedély? 
A felhasználási szerződés megkötése után a kérelmező számára Magyarország közigazgatási határain belül érvényes, 10 évre szóló, nem átruházható és nem kizárólagos, átdolgozásra is kiterjedő felhasználási engedély nyerhető el.

Nemzeti tervvagyonba tartozó építészeti alkotások építészeti-műszaki tervei az azokra vonatkozó felhasználási engedély megszerzése után közzé tehetők a nyilvánosság számára? 
A nemzeti tervvagyon körébe tartozó dokumentumokról készült másolatok felhasználása, amennyiben a szerzői jogról szóló 1999. LXXVI. törvény szerinti szabad felhasználási esetek körébe tartozik, nem jár felhasználási díjfizetési kötelezettséggel. Nemzeti tervvagyonról készült másolatigénylés és nemzeti tervvagyonról készült másolat közzétételének esetében arra a Dokumentációs Központ által nyújtott, díjfizetéshez kötött szolgáltatások díjtételei (1. melléklet) c. táblázatban megállapított összegek vonatkoznak. Amennyiben a nemzeti tervvagyonról igényelt másolat ingyenesen terjesztett kiadványban vagy ingyenesen látogatható kiállításon kerül publikálásra, annak engedélye díjtalan.